Mészáros Zsolt, a MOTIMENT kutatási vezetője és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszélgetett a TrendFM-en Érczfalvi Andrással az informatikai háborúról.
Kik lehetnek az informatikai háború győztesei?
Ma már az informatikában is megjelent a háború fogalma. Reális felvetés erről beszélni? Ha igen mi kell a győzelemhez? Ez a témája a Trend FM második évadjába lépő OPTIMUM méréstechnikai és irodai folyamatfejlesztő műsorsorozata első adásának. A csütörtökönként a 17 órai hírösszefoglaló után jelentkező adások további aktualitásokat ígérnek, szó lesz az önvezető autókról és a munkaerőhiányról is.
Manapság a harc leginkább az adatokért folyik, ez a közös többszörös a geopolitikában és a kibertérben folyó küzdelmekben. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint létező fogalom az informatikai háború, és ehhez is kell a Montecuccolitól idézett három dolog, vagyis a „pénz, pénz, pénz”, de kellenek hozzá még a megfelelő agyak és sok más dolog is.
Mészáros Zsolt, a MOTIMENT kutatásvezetője, méréstechnikus az állam szerepét emeli ki, mint átkötést az üzleti világ és a geopolitika között. Noha az informatika a cégektől indult el, és a versenyszférában a mai napig sokkal kiforrottabb, de már utolérte az államigazgatást is, ahol akár hatalmi játszmák eszköze is lehet.
A technológiai fejlődés, az ipari forradalmak közötti ciklusok egyre gyorsulnak, miközben az újtól való félelem állandósul. Angliában a gőzgépek megjelenésével már elkezdtek félni az emberek attól, hogy a gépek elveszik a munkájukat. A félelem azóta is meg van, az ipari forradalom most zajló negyedik szakaszában a robotizáció gerjeszti ezt.
A technológiai fejlődésnek történelmi távlatban egyébként a háborúk kimenetelében is van szerepe. A biztonságpolitikai szakértő ennek kapcsán Napóleon hibásnak bizonyult döntését említi, aki elküldte a gőzmozdonyával először hozzá forduló George Stephensont. A találmányt vele szemben örömmel fogadták a francia hadvezért végül legyőző Angliában.
Az adatokért folyó küzdelem békésebbik oldalán, de mégis igen turbulens környezetben az informatikai fejlettség már olyan szinten meghatározza a versenyképességet, hogy a menedzserek kapkodhatják a fejüket, ha nem tudják időben kihalászni a legjobb döntéseket megalapozó legfontosabb adatokat.
De hogyan áshatóak elő a versenyképességet növelő értékes adatok a világban képződő hatalmas adatmennyiségből? Mészáros Zsolt szerint minél több információval rendelkezik valaki a saját szervezetével kapcsolatban, a cége is versenyképesebbé válik.
Ugyanakkor ezt a fejlődést valamilyen módon mérni kell, de nem feltétlenül az azonnali információk alapján. A prompt infók jól működnek egy call centerben, ahol azonnali döntéseket kell hozni ahhoz, hogy az ügyfelek megfelelően legyenek kiszolgálva. A mélyrehatóbb elemzésekhez viszont reprezentatív mintákra van szükség.
Hatalmas ereje van az informatikának, az viszont gond, ha a szervezeteken belüli it-részlegek nem képesek igazodni a felgyorsult tempóhoz. Ehhez a megfelelő eszközök is rendelkezésre állnak, ilyen például a robotika, ennek segítségével gyorsabban és olcsóbban igazíthatóak a piaci igényekhez a megfelelő termékek. El kell felejteni az eddigi hagyományos két-három évet is igénybe vevő fejlesztési folyamatokat. Az it-nek magához kell ragadnia a kezdeményezést – tanácsolja Mészáros Zsolt.
A gyorsaság egyébként összefügg a munkaerőhiánnyal is. Az erőforrások szűkössége miatt a know-how-ért és a jó szakemberekért folyó vadászat felértékelődött. A cégvezetőknek ugyanakkor meg kell azt is tanulniuk, hogyan tudják a lehető legtöbbet kihozni a meglévő munkaerőállományból.